�lt egyszer egy kisl�ny, akinek meghaltak a sz�lei. Mindig szakadt ruh�kban j�rt, sov�ny volt, hiszen alig volt p�nze ennival�ra.

Azzal kereste a keny�rre val�t, hogy bab�kat k�sz�tett szalm�b�l, di�h�jb�l, fah�ncsb�l �s kukoricasz�rb�l. Barna szemiben boldogs�g t�kr�z�d�tt, amikor a bab�ira n�zett, mert �k voltak a bar�tai. Minden nap kiment az utc�ra �rulni a figur�kat. Mindenki, aki arra j�rt, vett t�le egy bab�t, mert olyan sz�pek voltak mintha porcel�nb�l k�sz�ltek volna, �s a le�nyz� is kedvesen k�n�lta. �gy volt ez ebben az �vben is. K�zeledett a kar�csony, �s m�r csak p�r nap volt az �nnepig, amikor a j�t�kbolt kirakata el�tt meg�llt egy kisfi�. Mindenki ismerte �t a v�rosban, hiszen � volt a leggazdagabb ember gyermeke. De nem volt egy bar�tja sem, mert irigy �s gonosz volt. Egyszer csak �szrevette a sarkon �lldog�l� kisl�nyt, �s odament hozz�. K�rt t�le egy bab�t, �s a l�ny j� sz�vvel adott neki. De a fi�nak ez nem volt el�g, a t�bbit is elvette, a f�ldre dobta, �s r� is taposott. A kisl�ny csak �llt, �s n�zte a h�ba taposott bab�kat, de sz�lni nem tudott. K�nnyek jelentek meg a szem�ben, de felcsillant a tekintete, amikor �szrevette, hogy az egyik bab�ja �ps�gben maradt. Felvette a f�ldr�l, �s hazafutott vele. Otthon babusgatta �s d�delgette ezt a megmaradt bab�t. A kev�s p�nzb�l kenyeret �s gyerty�t vett kar�csonyra. Az �nnep Szentest�j�n egyed�l �ld�g�lt a gyertyaf�nyben �s el�vette a megmaradt bab�j�t. Esz�be jutott a t�bbi figura a h�ba taposva, �s s�rni kezdett. Egy k�nnycsepp r�esett a kab�tj�ra, amikor csoda t�rt�nt! A baba megr�zk�dott �s igazi kisl�ny lett bel�le.

Egy�tt t�lt�tt�k a kar�csony est�t �s boldogok voltak. A kisl�ny az�ta feln�tt, �s m�g most is sz�vesen eml�kszik arra a var�zslatos �nnepre.